A VectorStealer rosszindulatú programok kiszivároghatnak érzékeny adatokat
A VectorStealer egy olyan típusú rosszindulatú szoftver, amelyet érzékeny adatok ellopására használnak a felhasználó tudta nélkül. Információlopónak minősül, és különböző alkalmazásokból bejelentkezési adatok, hitelkártyaszámok, személyi igazolvány információk és adatok kinyerésére használható.
A kiberbűnözők különböző módokon használják a VectorStealert, hogy hozzáférjenek a felhasználók fiókjaihoz. Működhet billentyűnaplóként, rögzítheti a billentyűzet bevitelét, vagy használható adatok kinyerésére a webböngészőkből, például automatikus kitöltési adatok, jelszavak és böngészési előzmények.
A VectorStealer által megszerzett ellopott információk különféle aljas célokra felhasználhatók, például online számlák, személyazonosságok, pénz (beleértve a kriptovalutát is) ellopására. Ezenkívül az ellopott e-mail fiókok felhasználhatók arra, hogy más felhasználókat pénz küldésére vagy rosszindulatú programok letöltésére csaljanak ki.
A VectorStealer és más, ehhez hasonló rosszindulatú programok elleni védelem érdekében a felhasználóknak lépéseket kell tenniük a biztonságuk érdekében, például erős jelszavakat és kéttényezős hitelesítést kell használniuk, amikor csak lehetséges. Ezenkívül naprakészen kell tartaniuk operációs rendszerüket a legújabb biztonsági javításokkal, és jó hírű vírusirtó szoftvert kell használniuk.
Hogyan terjednek a rosszindulatú programok, például a VectorStealer?
Az Infostealer rosszindulatú programokat, mint például a VectorStealer, általában rosszindulatú e-maileken, rosszindulatú webhelyeken és kihasználó készleteken keresztül terjesztik. A rosszindulatú e-maileket gyakran cégektől vagy szervezetektől származó legitim üzeneteknek álcázzák, és rosszindulatú mellékleteket vagy rosszindulatú webhelyekre mutató hivatkozásokat tartalmaznak. A rosszindulatú webhelyek segítségével a kártevő közvetlenül a felhasználó számítógépére juttatható el, vagy átirányítható egy exploit kit-et tartalmazó webhelyre. A kizsákmányoló készletek olyan automatizált eszközök, amelyek a rendszer sebezhetőségeit keresik, majd ezeket a sérülékenységeket felhasználva rosszindulatú programokat telepítenek a célrendszerre. Ezen túlmenően a fenyegetés szereplői szociális tervezési technikákat, például adathalász kampányokat is alkalmazhatnak, hogy rávegyék a felhasználókat a rosszindulatú program letöltésére és telepítésére.