Jito (JTO) Token Airdrop átverés

A Jito token airdrop-tal kapcsolatos vizsgálatunk feltárta, hogy az X-en (korábban Twitteren) félrevezető bejegyzéseken keresztül terjesztett csaló terv. Az átverés mögött álló személyek célja, hogy elhitesse az emberekkel, hogy ingyenes kriptovaluta eszközökhöz juthatnak, miközben a valódi indítékuk az, hogy gyanútlan áldozatoktól jogellenesen szerezzenek kriptovalutát.

Az átverést népszerűsítő X-bejegyzés tartalmaz egy linket, amely megtévesztő webhelyre vezet. Ez az oldal egy hamisított kriptoajándékot (airdrop) hirdet, amely a Jito kormányzás elképzelt jövőjeként mutatja be magát. A JTO tokent a közösség megerősítésének eszközeként mutatják be, lehetővé téve számukra, hogy közvetlenül befolyásolják a Jito hálózat fejlődését.

A látogatókat arra biztatjuk, hogy ellenőrizzék alább Solana pénztárca címük jogosultságát, és kérjék őket, hogy igényeljék az airdrop-ot, ami egy jogos ajándékozás látszatát keltheti. A megadott utasítások követése a „Légidobás igénylése” gombra kattintás után egy rosszindulatú szerződés jóváhagyását eredményezi.

Ez a szerződés egy kifejezetten jogosulatlan tranzakciók végrehajtására kialakított leürítő aktiválására szolgál. Aktiváláskor a leeresztő megkönnyíti a digitális valuta átvitelét az áldozat pénztárcájából a csaló pénztárcájába. Következésképpen azok az egyének, akik ennek az átverésnek estek áldozatul, elveszítik kriptovalutájukat.

Nagyon fontos megérteni, hogy az ellopott kriptovaluta visszaszerzése kihívásokkal teli és bonyolult folyamat. A kriptovaluta-tranzakciók gyakran visszafordíthatatlanok, és a pénzeszközök átutalása után a nyomon követés és visszaigénylés összetett feladattá válik.

Miért futnak a csalók gyakran kriptográfiai célú rendszereket?

A csalók gyakran több okból is kriptográfiai célú sémákat futtatnak, kihasználva a kriptovaluta ökoszisztéma egyedi jellemzőit és jellemzőit. Íme néhány ok, amiért a csalók vonzódnak a kriptográfiai csalásokhoz:

Névtelenség:
A kriptovaluták bizonyos szintű anonimitást biztosítanak a felhasználók számára. A csalók ezt a funkciót kihasználva csalárd tevékenységeket hajtanak végre valódi kilétük felfedése nélkül, ami megnehezíti a bűnüldöző szervek számára a felkutatásukat.

A tranzakciók visszafordíthatatlansága:
A kriptovaluta tranzakciók általában visszafordíthatatlanok. A pénzeszközök elküldése után nem lehet könnyen visszaszerezni. A csalók ezt a tulajdonságot arra használják ki, hogy olyan csalásokat hajtsanak végre, amikor az áldozatok elvesztik pénzüket anélkül, hogy visszafordíthatnák a tranzakciót.

Globális elérés:
A kriptovaluták globális szinten működnek, lehetővé téve a csalóknak, hogy világszerte megcélozzák az áldozatokat. A kriptovaluták decentralizált jellege kihívást jelent az egyik joghatóság bűnüldöző szervei számára, hogy üldözzék azokat a csalókat, akik esetleg egy másik joghatóságból tevékenykednek.

Szabályozás hiánya:
A kriptovaluta tér a hagyományos pénzügyi rendszerekhez képest viszonylag kevésbé szabályozott. Ez a felügyelet hiánya megkönnyítheti a csalók működését anélkül, hogy félne a jogi következményektől.

Gyors tranzakciós sebesség:
A kriptovaluta-tranzakciók gyorsan megtörténhetnek, lehetővé téve a csalók számára, hogy gyorsan végrehajtsák terveiket, mielőtt az áldozatok reagálnának, vagy a hatóságok beavatkoznának.

Hype és spekuláció:
A kriptovaluta piac hype és spekulatív jellege vonzza a gyors profitra törekvő befektetőket. A csalók ezt a lelkesedést hamis projektek, ICO-k (Initial Coin Offerings) vagy hamis airdrop-ok létrehozásával használják ki, amelyek magas hozamot ígérnek az áldozatok csalogatására.

Korlátozott megértés:
Sokan még mindig korlátozottan ismerik a kriptovaluták működését. A csalók kihasználják ezt a tudáshiányt azáltal, hogy kidolgozott sémákat hoznak létre, amelyek a gyanútlan egyének számára legitimnek tűnnek.

Új tokenek létrehozásának egyszerűsége:
Viszonylag könnyű új kriptovalutákat vagy tokeneket létrehozni, és a csalók ezt a saját előnyükre használják fel. Hamis ICO-kat indíthatnak, vagy hamis tokeneket hozhatnak létre, amelyek jövőbeli érték ígéreteivel csábítják a befektetőket.

Intelligens szerződések kiaknázása:
A csalók kihasználhatják az intelligens szerződések sérülékenységét a tranzakciók manipulálására vagy a decentralizált alkalmazásokból (DApps) származó források elszívására.

Megszemélyesítés és adathalászat:
A csalók olyan technikákat alkalmaznak, mint például a jó hírű projektek megszemélyesítése vagy adathalász webhelyek létrehozása, hogy rávegyék a felhasználókat, hogy felfedjék privát kulcsaikat, vagy hamis címekre küldjenek pénzt.