BlackLine Infostealer
A BlackLine az információlopó kategóriába sorolt rosszindulatú szoftverek egy fajtája, amelynek célja érzékeny adatok megszerzése a feltört rendszerekről.
A rosszindulatú programok ezen osztálya jelentős adatvédelmi aggályokat vet fel, amelyek jelentős pénzügyi veszteségekhez vagy akár személyazonosság-lopáshoz vezethetnek. A jelentések szerint a BlackLine lopó számos eszközadatot gyűjt, beleértve a HWID-t (hardverazonosító), az operációs rendszer adatait, a felhasználói fiók nevét és az IP-címeket, amelyeket a Telegram messenger segítségével kiszűr. Valószínű, hogy a BlackLine képes más érzékeny információk gyűjtésére is, és a fejlődés során további funkciókkal bővülhet.
A tolvajok általában arra törekszenek, hogy adatokat kinyerjenek a különböző telepített alkalmazásokból, beleértve a böngészőket is, ahol böngészési és keresőmotor-előzményeket, internetes sütiket, bejelentkezési adatokat, személyes azonosításra alkalmas információkat és pénzügyekkel kapcsolatos adatokat, például bankszámlaadatokat és hitelkártyaszámokat keresnek. A tolvajok más alkalmazásokat is megcéloznak, például e-mail klienseket, VPN-eket, kriptovaluta pénztárcákat, FTP-ket, játékkal kapcsolatos szoftvereket, és még az áldozatok eszközein tárolt fájlokat is letölthetik. Összefoglalva, a lopók, például a BlackLine jelenléte a rendszereken súlyos adatvédelmi problémákhoz, személyazonosság-lopáshoz és pénzügyi veszteségekhez vezethet.
Általában hogyan terjesztik a BlackLine-hoz hasonló infostealereket?
Az olyan információlopókat, mint a BlackLine, általában különféle módszerekkel terjesztik, mint például e-mailes spamkampányok, rosszindulatú hirdetések (rosszindulatú hirdetések) és szociális tervezési technikák. A támadók például olyan adathalász e-maileket használhatnak, amelyek jogos entitásnak adják ki magukat, és felszólítják a címzetteket, hogy nyissanak meg egy mellékletet, vagy kattintsanak egy rosszindulatú webhelyre vezető hivatkozásra. A rosszindulatú reklámozás során olyan hirdetéseket jelenítenek meg legitim webhelyeken, amelyek átirányítják a felhasználókat a fertőzött webhelyekre, ahol a rosszindulatú program a tudta nélkül letöltődik a készülékükre. A szociális tervezési taktika magában foglalhatja a felhasználók megtévesztését egy hamis szoftverfrissítés letöltésére és telepítésére, vagy a rosszindulatú szoftverrel fertőzött kalózszoftver-verzió letöltésére.
